Nem olyan csaj... Lena Dunham - nade akkor milyen??
2015. december 16., szerda

Lena Dunham megosztó személyiség: a Csajok c. sorozat előtt jó néhányszor ott ragadtam annak ellenére, hogy idegesített, fárasztónak találtam, és nem értettem sokszor, hogy mi volt a céljuk vele? Megfejteni, hogy mi (és milyen karakter :) áll a népszerűsége mögött, nem könnyű feladat: Lena „gyarkorlatilag mindent elkövet azért, hogy befogadhatatlan jelenség legyen. Unos-untalan meztelenre vetkőzik a képernyőn, cikkeit sokan rasszistának és érzéketlennek bélyegzik, frissen megjelent könyvében pedig a világ legnagyobb természetességével beszél arról, mikor gyöngyöket talált a kishúga puncijában-mert az tök normális, hogy ő oda benézegetett.” 

Az alábbi interjú elolvasása után, azért már tisztább lesz a kép az iró-színésznő karakterét illetően.

"A művészcsaládból származó Lena Dunham egy egész generáció hangja akar lenni Girls, azaz Csajok című sorozatában, amit készítőként, íróként és színészként is jegyez. Laurie Simmons fotóművész lányáról persze nem állítja senki, hogy csak azért kapta meg a lehetőséget, mert mindenki ismeri a New York-i művészvilágban, de az meglehetősen ritka, hogy valaki mindössze egy filmmel a háta mögött menten kapjon egy ilyen lehetőséget. Dunham sorozata négy New York-i lányról szól, akik saját helyüket keresik a "nagy büdös életben", közben próbálnak tisztába jönni olyan dolgokkal, mint saját szexualitásuk, és persze igyekeznek megélni is, ami azért pályakezdő húszévesként nem annyira egyszerű. A Csajok készítője még a téli TCA-turnén nyilatkozott a sorozatról.

A Csajok egyfajta anti-Szex és New York lenne?

Á, dehogyis. Vallásos áhítattal követtem Carrie Bradshaw kalandjait, tőle tanultam öltözködni, és New Yorkban közlekedni. Eszem ágában nincs kifigurázni vagy ilyesmi. A Csajok a társadalom egy olyan csoportjáról szól, akikről eddig nem sok film vagy sorozat készült, és remélem, megtalálja a közönségét, amiről én úgy vélem, hogy korban valahol a Pletykafészek és a Szex és New York szereplői között helyezkednek el.

A pilotban ettől függetlenül beszólsz a nagy elődnek.

Ez igaz, de csak azért, mert egyértelművé akartam tenni, hogy az inspirációm honnan jött. Az én szereplőimnek is az az álma, hogy független, boldog nők legyenek abban a nagyvárosban, ahol ezért rohadt keményen meg kell dolgozni, csak a Csajokban Mr. Big nem jómódú üzletember, hanem egy önző nyikhaj, akinek rendes ágya sincs, nemhogy egy valag pénze.

Az első epizódban a karaktereddel közlik a szülei, hogy nincs több lóvé. A Tiny Furnitures című filmedet ki finanszírozta?

Részben én, abból a pénzből, amit babysitterkedéssel és eladóskodással szedtem össze két év alatt, részben pedig abból, amit befektetőktől könyörögtem ki. A forgatás nagyon kemény volt, mert felvettünk pár jelenetet, aztán meg rohanhattam haza, hogy a szomszéd gyerekre vigyázzak, éjjel pedig vágtam a filmet. Nem panaszkodni akarok, mert minden független film így készül, és a fesztiválokon is szerették, csak mondom. Én azt szerettem volna, ha film után kapok egy szerepet egy kis színházban valahol az isten háta mögött, és találok egy rendes pasit, de ennél sokkal több jutott.

Mennyi van Lena Dunhamből Hannah-ban, a sorozat főszereplőjében?

Húszévesen pont olyan frusztrált voltam, mint ő. Nem volt pénzem, nem tudtam, mit akarok, gőzöm nem volt arról, hogyan boldogulok majd, és szinten minden döntésem a lehető legszarabb volt. Két lépés előre, egy hátra - ezt akár ki is írhattam volna a homlokomra.

Őszintén megmondom, engem lefárasztottak a szereplők két rész alatt.

Nagyon helyes, hiszen ez volt a célunk. Azt akartuk megmutatni Judd Apatow-val, aki a sorozat társ-producere, hogy milyen kínlódás egy húszas éveiben járó nőnek az élete és ez hogyan hat ki a környezetére. Nekem is ökölbe szorult a kezem néhány jelenettől.

Eleve az HBO-nak készítetted a sorozatot? Független filmes gyökerekkel azért ez ijesztő lehetett.

Elvittek Hollywoodba, és leültek velem tárgyalni, amitől a frász kitört, mert nem szoktam hozzá az ilyesmihez. A nyugati part eleve kiakasztott, ha még egy hetet itt kellett volna töltenem, szerintem sírógörcsöt kapok. Az ötletből ekkor még csak annyi volt meg, hogy vannak barátnőim, akik pont olyan idióták, mint én, és mindenféle szarság történik velünk - na ebből akartam valamiféle sorozatot összerakni. Nem feltétlenül az HBO-t néztem ki magamnak, de ők voltak a legnyitottabbak a dologra. Hazajöttem és leírtam, amit gondoltam a generációmról, és alapjában véve ez volt a pilot alapja.

Mit tudtál a tévéről?

Semmit. Judd viszont tapasztalt producer, dolgozott a sorozatvilágban is, tudta, hogyan kell ezt az egészet elkezdeni, én azt sem tudtam, hogy néz ki egy epizodikus forgatókönyv. Amikor korábban a tévére gondoltam, nagyjából arra láttam esélyt, hogy mondjuk az Így jártam anyátokkal című vígjáték stábjában kapok egy írói állást. Az meg végképp meg sem fordult a fejemben, hogy szerepelni is fogok a sorozatban. Ezzel az ügynököm is így volt, totál kiakadt, amikor megtudta, én leszek a főszereplő. El sem tudta hinni, hogy az HBO a kamera elé enged, hiszen nem vagyok tévékompatibilisen dögös.

Az ágyjelenetek elég kelletlennek tűnnek. Ez szándékolt?

Persze. Szerintem azt megmutatni, hogy két ember egy jót dug, egyrészt unalmas, másrészt nem nagy kaland. Ha viszont olyan szex-jelenetet veszel fel, amit senki nem élvez, az már mond valamit. Tudom, hogy a barátaim mekkorákat élveznek, de ez engem nem érdekel annyira, hogy meg is nézzem. Az, mármint a jó szex, végképp a magánélet része, minek megmutatni? A Csajokban minden petting, simogatás vagy dugás szorosan köthető a karakterek érzelmi állapotához. Hannah és Adam csak úgy tud egy hullámhosszra kerülni, ha szerepjátékokba bonyolódnak, és így tovább.

És amikor a Playboy-ban azt kérdezték tőle, hogy mit szólna hozzá, ha egy nap egy Victoria's Secret-modell testében ébredne fel, így felelt: "Meg lennék zavarodva, és csodálkoznék, mi történhetett az éjszaka. Melyik ellenségem cipelt el egy dokihoz? Nem hinném, hogy nagyon örülnék neki. Egy csomó új kihívással kellene megküzdenem. Nem szívesen tölteném úgy az életem, hogy azon kell tipródnom, az emberek azért beszélgetnek-e velem, mert szexi vagyok. Mivel alapból nem vagyok a legcukibb típus, most könnyű távolságot tartanom. Csak azok jönnek oda hozzám, akiket tényleg én érdeklek. Valószínűleg nagy teher lehet úgy kinézni, mint egy modell, és a nyilvánosság előtt élni. Mondjuk, azt talán kipróbálnám, hogy kapok-e ingyen kaját az étteremben. De aztán felhívnám a dokit, és megkérném, hogy legyen szíves visszaállítani az eredeti állapotot."

?
Akkor hát rántsuk le a leplet Hannah, alias Lena Dunham karakteréről, ami
!
Kérdésed van a bejegyzéshez? Írd meg és mi hamarosan válaszolunk!
további bejegyzések