Botrány van Latinovits szerelmes levele miatt
2015. július 15., szerda

Előkerült Latinovits Zoltán Ruttkai Évához írt, eddig sosem látott szerelmes levele, amit aukcióra bocsátanak. A színészóriás öccse, Frenreisz Károly nagyon csodálkozott, amikor a Borstól értesült erről. A többi levél ugyanis a család tulajdonában van.

Latinovits Zoltán 1966-ban írta a levelet Gyulán Ruttkai Évának, aki Szegeden próbálta Az ember tragédiáját. A színész mindig kendőzetlen őszinteséggel kimondta érzéseit, ahogy a levélben is olvasható: szerelemről, szexről, féltékenységről. Rettegett attól, hogy elveszíti szerelmét.

Itt olvasható néhány részlet  a teljes levélből, ami árulkodik Latinovits karakteréről:

„Gyönyörűm, kis szívem, boldogságom, végre megkaptam azt a leveledet, amire vártam, – persze jobb lett volna mindent előbb, józan őszinte komolysággal megbeszélni. Mert természetellenes és lehetetlen helyzetemben ez a józan komolyság szükséges. Most már mindegy.

Nagyon szép levelet írtál, talán a legszebbet, amit valaha kaptam tőled. Boldoggá tettél megint az egyszer, bár sokat gyötröm magam az elátkozott város miatt. Nyilván ez is jó valamire. Remélem, legalább Neked jó lesz valamire, nekem borzalmas, mind Gyula, mind Szeged. De Te mindig „csinn”-be viszed a labdát, ha szabad most már footballkifejezéssel élnem. Csak azt kell megértened, hogy én hiszek a te becsületedben, tisztaságodban – viszont féltékenységek becstelenségében is hiszek. Tehát G. úr ízléstelen becstelensége undorít el, aki Szegeden mindig eljátssza a martyr szerelmes családfőt. Ez sajnos idegesítően hamis és raffinált – következésképp becstelen; mint a színjátszása; mint az élete.

…Ennyit erről. Eddig Békéscsabán laktam és próbáltam, tegnap este jöttem át Gyulára lakni, és most már csak itt vannak próbák. Stefanik elrémít a színjátszástól. Mindegy, le kell nyelni még ezt az 5 napot. Több is veszett Mohácsnál. Mára sikerült részben kirekednem, Gyulai Ibusz-szobám nagyon jó, ma végre aludtam vagy 11-12 órát, mert a békéscsabai hőségben és zajban sokat szenvedtem. – Remélem Kovács Jancsi átadta a levelemet.

Jó lenne, ha át tudnál jönni 24. után! Pihenj sokat, vigyázz a lábadra, az egészséged többet ér Szegednél és az egész barom ünnepi játékoknál. Én a magad teremtette helyzet miatt nem mehetek Szegedre, és ezért nem is akarok odamenni. Remélem ez lesz az utolsó ilyen szituáció életünkben!? Drága mindenem, kimondhatatlanul várlak és szeretlek. Kívánlak, vágylak. Kérlek ne mutogasd sokat rossz fürdőruháidban a melledet! Mert egyszer tényleg én öllek meg! ….

Az élet szép, Neked hiába magyarázom, Tőled tudom…Szeretlek jobban, mint az első perc csodálatában, 6 éve Miskolcon. Jobban csodálkozom, magadon-magamon, életünkön és a szép boldogságon, mint szerelmünk harmadik percében a vonaton. Szerelmem erősebb, mint az elmúlt hat év nyoma, terhe – és ha rádfekszem könnyebb a világ a sugárzó égnél, mikor felhőivel és kékségével ránktelepszik. Szerelmünk a világ. És én úgy látom a világot, amilyen a szerelmünk. Emlékezzél! És átlátod én átölellek, és most én is megbocsátok Neked mindent, mint ahogy Isten nekem is megbocsátja, ha bántlak. P[iki]-d.”

Kelt: Gyula, 1966. 07. 21.

Frenreisz Károly zenész, Latinovits Zoltán öccse a Borstól értesült az aukcióról. Szerinte Latinovits intim részleteket tartalmazó gondolatainak nem árverésen van a helyük.

– Zoli bátyám legtöbb levele a családunk birtokában van, ezt még sosem láttam. Nem tu­dom, hogyan került egy árverésre. Úgy gondolom, egy személyes hangvételű levél nem tartozik a nyilvánosságra. Mindenképpen elmegyek az aukcióra, hogy megtudjam, kinek a birtokában van a levél. A bátyám fantasztikus ember volt, szenvedélyes, érzelmileg csapongó, aki mindig szeretetre és elismerésre vágyott. Ez átjárta az egész életét és olvasható a sorai között is – nyilatkozta a Borsnak a zenész. 

?
Latinovits Zoltán karaktere:
!
Kérdésed van a bejegyzéshez? Írd meg és mi hamarosan válaszolunk!
további bejegyzések